A nádtetős házak láttán nem is gondolnánk, hogy mennyi érdekesség rejtőzik a nádszálak mögött.
Ismerje meg egy kicsit jobban a nádat és a nádból készült tetőket! A nád az egyik legrégebbi, természetes építőanyag, amit a házakhoz használnak.
A természetes alapanyagokat azóta használják építkezéshez, hogy falak növekedtek, házak formálódtak a mesterek keze alatt. A háztetők még ma is kaphatnak növényi alapanyagokat, de a népi építészetben általános volt, hogy nádat használtak. A nád természetesen nem az egyetlen alapanyag volt, ha például tetőt kellett emelni egy ház fölé. A nád mellett kerülhetett még takarosan elrendezve a tetőre rozsszalma, de akár kukorica és zsindely is.
A természetes szálas anyagokra sokan úgy tekintenek, mint a régi kor építőanyagaira, amik inkább csak a skanzenekben, régi fotókon, megőrzött parasztházakon találhatóak meg. Ezek az alapanyagok még ma is tökéletesen megállják a helyüket, nem véletlenül készül még mindig tető belőlük. A természetből gyűjtött növényi építőanyagok újra és újra bebizonyítják, hogy érdemes tervezni velük, hiszen rengeteg, előnyös tulajdonsággal tudják a házakat, építményeket felruházni.
Nád, a sokoldalú építőanyag
A nádra visszatérve nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a nádfedés tovább kitart, mint egyes, újabb tetőfedő anyagok. Nem ritka, hogy egy jól karbantartott, rendszeresen felújított, nádból készült tető ötven évig is bírja.
Talán csak kevesen gondolnak arra, hogy a nádtető épületbiológiai jelentősége is nagyon meggyőző. Mit jelent ez a tulajdonság? A nád, ami maga is a természetből származik, valódi harmóniában van a környezetével. A nádból rakott tető reagál az időjárás változásaira és azzal párhuzamosan változik a nedvességtartalma vagy az építmény légcseréje. Mondhatjuk, hogy a nádfedés együtt él a tetőt körülvevő környezettel. Erre csak akkor képes a nádtető, ha szakszerűen készült el.
Jól elkészítve erős marad
A túl szorosan egymás mellé rakott nádszálak között a nedvesség megreked, nem tud onnan távozni és a tető korhadásnak indul. A nedvesség nem csak a páralecsapódás miatt juthat a nádszálak közé. Hiába rakják le szellősebben a nádszálakat egymás mellé, ha a tető dőlésszöge túl alacsony, akkor pedig a csapadékvíz fogja a tetőt előbb vagy utóbb tönkretenni.
A nádtetőt a nem megfelelő elkészítés veszélyezteti. A másik dolog, ami miatt egy nádfedés ideje korán tönkremehet, az a tűz. Tudjuk, hogy a nád igencsak gyúlékony anyag, emiatt sokan nem is szeretnek nádtető alatt élni. Magáért beszél a tény, hogy a nádtetős házak évtizedekig tűzvész nélkül maradnak fenn. A tüzet hogyan lehet távol tartani egy tetőtől, ami egy szénakazal gyúlékonyságával vetekszik? Először is érdemes villámhárítóról gondoskodni és azzal felszerelni a tetőt, másodszor pedig ajánlott kezelni a tetőt. A nádat be lehet permetezni olyan szerekkel, amik elősegítik a természetes anyag nagyobb tűzállóságát.
A nádtető készítést nem érdemes kezdőkből álló csapatra bízni, mert kétesélyes, hogy mi sül ki a tetőfedésből. A nádtető különleges, értékes, egyedi fedést alkot, amivel maga az épület is kiemelkedik az átlagos házak közül. Érdemes megfontolt döntéssel olyan szakemberek kezébe adni a tetőre vezető létrát, akik már álmukból ébredve is precíz, esztétikus és persze időtálló tetőt képesek felhúzni.
Forduljon a mi elismert szakemberekből álló cégünkhöz, mi pedig gondoskodunk arról, hogy a nádtető építés minden tekintetben színvonalas munka legyen! A tevékenységünkről mindent megtudhat, az ajánlatunkról részletesen is tájékozódni tud a honlapunkon szereplő elérhetőségek egyikén!
